1. |
Meggy
01:56
|
|||
|
A máz-indok az örök
Rászívok és köpök
A kék ég is túl fakó
Közben a kismutató
Egyre rúg a kengyelébe
és ennek ellenére
Ami a szemem előtt vagyon
Csak a meggyem a habon
De ez így összeférhetetlen
Mégis ide érkezek meg
Bármerre indulok
De egyébként elvétve
Ebben is van béke
Csak folyton imbolyog
és úgy hatnak az évek
Mint egy rég várt őszi
Koncertre érkezve
Az uccsó akkord
Meg a köszi
De ha távolabbról nézem
Minden percem arany
Nem tölteném mással
Ha nincs értelme ha van
Bár oda tart ez az út
Ahová a többi is
De hogy kerülje a kamut
Magasabban egy kicsit
Vagyis szeretném ezt hinni
Mert van bennem egy mérleg
és ha nincs értelme ha van
Ezzel mérem magam
|
||||
2. |
Ez ennyi volt
03:36
|
|||
|
Csak ami magától jön hozzám
Lehet teljesen az enyém
Csak akkor kelek fel
Ha a párnám is túl kemény
Egyszerre izgatott vagyok
és közömbös a lemondástól
Ha itt sem kapok belőle
De mindent amit máshol
Hiába vártam eltűntet
és többé nem lesz meg
Ez a város egy ünnep
Amit értem rendeztek
Szétfeszít az erő
Tárcsázok és nézem
Melyik cipőm vegyem elő
Nem értem hogy mitől
De még mindig felemel
Ahogy a lehugyozott padkán
Várjuk hogy múljon az idő
Habár fain
Hajnali fényekben látni
Megint a barátaim
és túl lenni magamon
Ha ez a szabadság mű
Tagadom ami van
Annak hiszek amit érzek
Olyan igazinak tűnt
Elteltek a tízes évek
Most meg igazolást várok
Vagy hogy helyettem kimondják
„a zavaros vizeken bontottam vitorlát
és dagasztják a vad szelek”
Jó most viccelek
De van egy másik felem
Akit időnként váltok
és ez komolyan veszi
Egy menthetetlen látnok
Mert több kell neki, mint hogy csak megtörtént
Pedig ez ennyi volt
Mint egy szar megnyitón
A képek a falon
Azt üzenik: semmi új de már megszoktuk
és a végéig ez épp elég
Lenne ha nem az lennék
Aki ha ezt megérzi
Pohárért nyúl és csendben lelép
|
||||
3. |
Félig szabad
03:28
|
|||
|
Jó ahogy van
Minden jó ahogy van
Van egy láthatatlan erő
Ami főleg messziről süt
De néha itt van velem
és akármit felnagyít
Mondjuk a lila árnyékokat
Az észt tengeren
Vagy egy ízetlen fagyit
Egy uccsó albán pusztán
Odébb a Transit busznál
Szanaszét a porban
úgy hever a crew
Mint hogyha ez lenne a dolga
és általában frusztrál
Ha valami megreked
és nem húz felfele
Ez most is így lehetne
Csak éppen ez a teteje
Semmiért nem kár
Semmiért nem kár
Semmiért nem kár
Semmiért nem kár
Semmiért nem kár
A retkes ablakba karcolom hogy
→FUSIMK*
és jobb arc vagyok csak mert nézem
Ahogy változik a táj
Abban is bízni kezdek
Amiben nem lenne muszáj
Egy pillanatig minden egy irányba visz
A bal kezem egy delfin és a menetszél a víz
és az egész jó
♪ minden jó ahogy van ...♪
és az egész jó
♪ minden jó ahogy van... ♪
és az egész jó
De csak félig szabad
Az üvegen szemben
A felhők fordítva mennek
és a régi rögeszmém
Velük felém szalad
Mégis jobb lenne egyedül
|
||||
4. |
Több kell
02:37
|
|||
|
A gazban fekszem
De a kedvem fent szárnyal
Játszom egy fűszállal
és elvesztem magam
Hűvös és mégis jó
Ezerszer megköszönöm
Megint hátrahagytam valamit
Amihez semmi közöm
Ha nehéz szeretni
Mert nem engedem
és senki nincsen velem
Azt elviselem
Ha amit eldobtam
Többé nem kaphatom vissza
Soha nagyobb gondot
De hogyha azt mondod
Itt nem munkál semmi más
Csak az van amit látsz
Minden szó csak súly
Meg a bokámra egy lánc
Amitől szabadulnék
és ha már máshol vagyok
Tőlem aki ahogy akar
Majd úgy bólogat
A távolból hallom már a fúvósokat
és ez többről üzen
és elég faszán szól
Begyújtja a tüzem
és az minden mehet
Magától
és a kedvem fent szárnyal
Játszom egy fűszállal
és elvesztem magam
Hűvös és mégis jó
Ezerszer megköszönöm
Megint hátrahagytam valamit
Amihez semmi közöm
Ami idáig volt azt most eltakarom
átsüt a nap a szemhéjamon
Hirtelen alacsonyabb az ég
érik bennem a mehetnék
Mert nincs alatta elég hely
Valami szól hogy indulj el
Mer’ ennél most több kell
|
||||
5. |
Érzés
02:58
|
|||
|
Ha mást kéne csinálnod
Vagy máshol kéne lenned
Akkor indulj máshova
De előbb szívj meg egyet
így kínálom magam
és figyelem a Dunát
Elgyújtok egy doboz gyufát egyesével
én vagyok az a tag
Aki egy fa alatt
éppen karikákat fúj
és mégsem ér rá
Asszem az a plafon
Hogy a kaput nyitva hagyom
Hátha behoz a szél
Egy váratlan kis izét
Amivel megtelhetek
De ezt is félrelököm
Ha már nem érzem az ízét
Mert amit itt keresek
A kapu után egy kapu
Amin ha belépek
Minden olyan alakú
Hogy azt hiszem igazi
és az egész olyan tágas
és régről ismerős
Nem kell hogy mélyre ássak
Ahhoz hogy belássam
Hogy ez az az érzés
Mikor hazaérsz és nem vágysz máshova
Keresem a módot
Hogy hogy üssem el lazán
Azt hogy minden megszólít
Kéri hogy vegyek belőle
De nekem valahogy
Semmi sem kell igazán
Semmi sem kell
Nem kell hogy mélyre ássak
Ahhoz hogy belássam
Hogy ez az az érzés
Mikor hazaérsz és nem vágysz máshova
|
||||
6. |
Ahogy a Nap...
05:18
|
|||
|
Inkább nézem a lombok alját
Egy életen át ahogy az eget szitálják
Mint hogy időt szánjak a búcsúra
Tűnjön el szó nélkül aki minden percet sajnál
Bár lehet hogy ez túlzó
Legyen inkább egy bő tized
Lebegő évek egy parton
A levegő forró és a kő hideg
és a kedvem soha nem fordul át
Lomziok egy oldschool furulyát
Otthon indítják a napot
én itt keresek egy padot
Hogy azon fújjak egy faszát
Valami olyat ami felemel
és aláhúzza újra
hogy mennyire durva
Az elejétől nézni
Ahogy a nap épp kel fel
Mint egy hétvégi valaki
Ha haladnék se töröm össze magam
Az úton ahol egy fa van
Várom hogy jöjjön ami jut majd
Mármint egy verda ami ingyen
Tovább vihetne innen
De ha nem akad be az se baj
épp kimondom, hogy ez rám vall
Közben egy F Astrával
Húzódik le egy hippi csaj
Valami új jön és ez felemel
és aláhúzza újra
Hogy mennyire durva
Ilyenkor végignézni
Ahogy a Nap épp kel fel
Az elejétől nézni
Ahogy a Nap épp kel fel
Lassan terülök el hátul
Mint a fiókba borult tus
Mint hogyha ez örökké szólna
Minden más távoli
Néha nyílik a szóda
Ennyi az összes zaj
De nem bántó a kuss
érzem, hogy ő is álmodik
Lassul a szél hangja
Lelépem a skárpit
és a szemem előtt
Táncolni kezd a kárpit
Minden színes sávja
Mintha hülyét csinálna
A szétunt korlátaimból
|
||||
7. |
Terasz-solo
03:04
|
|||
|
Megszólal egy harang
Valahol egy zárt ajtó mögött
Egy égi hang éppen beénekel
és a felhők között van
Egy színes tenyérnyi rés
Ahova el akarok érni
De már nem érek el
A többit nem vágom
De ez egy olyan álom
Ami távozáskor
Fennakad egy hálón
és nyugalom ül a napra
Meg egy furcsa fény ragyog
Ameddig ellátok
Ki ez a csávó
Ez én vagyok és hirtelen
A nyűgöm nincs velem
és minden amit hiszek
Olyan bántóan emberi
Hogy jól esnének az emberek
Képzeletben már rendelek
Hűs szénsavas valami teraszon
Mielőtt újra elalszom
és csak nézek
Többnyire ez a takaróm
Ha nem akarom érezni hogy a tét magas
Lassan átjár az élet
és elevenebb lesz bennem
Egy általános szeretet
Mint a tudat hogy ma is csak egy szeletet
Vehetek el az egészből
Piros a pipa a fehér bőr Cortezen
Kettő ilyenben érkezem
Most érzem hogy létezem
és üres a pálya
Ez egy solo
és nálam van a laszti
Jól nézek ki baszki
Plussz az italom olcsó
Nem számít ez merre mutat
Többet nem kérek a sorstól
Vagy talán az utolsót:
Ha lehet inkább ez az arc legyek
Mondjuk holnapig
|
||||
8. |
Fejemből szól
03:17
|
|||
|
Azzal hogy telnek a napok
Miért szűkül a tér
Hányszor lép le valaki
Míg egyszer odaér
Meg főleg hova
Miért riaszt ha múltja van
Kimondod túl vagy rajta
és minden súlytalan
Mert kimondva olyan kevés
A kamera engem vesz
Kívülről látom magam
De az nem lát belém
és jobb is mert nem nézném
Hogy ez megint semmi konkrét
Csak egy kétes de szép
Képes beszéd
Valaki felröhög bennem
és érzem vele nevetnek
A hasonló elesettek
Szánják magukat
én meg arra gondolok
Ha kevesebbet kérdezel
Meg naponta kétezer
Csak úgy a zsebedbe nő
Az kb oké
A többi engedő
Legyen másoké
állok egy hegytetőn
és látom a tengert
és akárhányszor felmerül hogy szerinted
Hogy néz ki egy rendes élet
Beleképzelem magam
Majd feltűnik hogy félek
Mert az egész totál rideg
Te idegesen hadarsz
én bent már messze járok
Kívül dögszag és faarc
és igazoltnak látom
Hogy csak az beszél érdemit
Aki a fejemből szól
Semmiről szart se tud
és most is ugyanúgy létezik
Nem rég múlt tíz
és mindent arra bíz
Ami távolról már dereng
és olyan mint a hegyek
Meg a Hold a tengeren
Akkor is magával ránt
Amikor épp ellenkezem
Most tíz
és tálvolról már dereng
és olyan mint a hegyek
Meg a Hold a tengeren
Akkor is magával ránt
Amikor épp ellenkezem
|
||||
9. |
Magamban vagyok
03:53
|
|||
|
Ha magamban vagyok
Nincsen más úticél
Mégis messzire megyek
Mindig új utakon
és ez felszabadít
Mint a májusi szél
Lélegzem és nincsen bűntudatom
Ez lenne az alapvető
Mint a gesztenyefák meg a garázstető
Már mondtam talán
Imádok meztelen háttal a forró hullámpalán
Ezt tesztelem amíg a tulaj visít
Aztán a szőnyegporolón lógok kicsit
Ez egy olyan nap
Mikor nem érted miért
Csak baszod a rezet
Mégis minden a tiéd
De nem is kérdezed
Inkább zsebre teszed
Ez kétezeregy
A fejemben a film
épp a Take Off-ra megy
és oda tartok ahova még soha ezelőtt
Viszont azóta is csak mindig másfelől
épp olyan mintha nézném
Hogy pörög a Blink cédém a kis kék hifi-ben
és nincs az a mágus aki beadja nekem
hogy nem ezzel van dolgom
Meg le is szarnám amúgy
Mert megint vadonat új
Minden régi álmom
Oké májusi szél de ezt nem csak kitalálom
Kibaszott nagyba' vagyok hogy még egy sem köszönt el
Közben a régi tavaszok szállnak a fehér szöszökkel
|
||||
10. |
Kicsit magasabban
03:41
|
|||
|
Nem jelentenek semmit
Elcsorognak a szavak
De színük mégis van
és ez nyugtat legbelül
A szelet érzem még így
Ha a szemem csukva marad
és amíg erre figyelek
A kettő elvegyül
Most egyszerű az egész
Mintha tényleg érteném
A spanjaim meg én
Kinn vagyunk a Nap alatt
A sár a cipőmön
Meg a szűrt fény épp elég
Eltelít az ártér
Nem kísért az akarat
Innen mint egy ócska vicc
úgy látszanak a napok
Mikor egyenes a szám
és kíváncsi sem vagyok
Mint aki elfelejt élni
Mert túl régóta pihen
és közben kőbe vésem
Hogy a szabadság milyen
De ez egy képtelen faszság
Eleve unom hogy a fejemben
Már mindennek van neve
és mindig csak elkésett példákat hozok
Mert a szabadság mozog
Te meg egy lépést sem indítanál nélküle
Szegény hülye...
Kerülnéd a kamut de pont te vagy az akit
állandóan valami fixáció vakít
és hozzá megerősítést keresel az égen
A Nap mint a szégyen
Teli vörös korong
Minden mást kitakar
A Föld lassabban forog
Egymás mögött sorban
A fénye ránk borul
Két keréknyom között
Lépkedünk a domborún
Most könnyű vagyok
|
||||
If you like Félig Szabad, you may also like:
supported by 4 fans who also own “Félig Szabad”
Olvasom a YouTube kommenteket a Partizán sessions alatt, fikázták, hogy ez nem rap, nem slam. Igazuk van. Egyik sem. Ez irodalom. A legkeményebb, húzós, önvallomásos fajtából. Nincs még egy ilyen arc ma a magyar színen.
go to album
The Belgian-Burkinabe electro-punk trio burst to life with an incendiary, shapeshifting sound.
go to album
Walk Thru Me
by The Folk Implosion
Lou Barlow & John Davis return as Folk Implosion, with 10 more songs that are sweetly tuneful.
go to album
Hip-hop from Paris that luxuriates in laid-back grooves and an unhurried rhyme style.
go to album
Body-moving dance funk from Dabeull that perfectly captures the sound of the mid ’70s.
go to album
A triumphant rave record you can feel in your bones.
go to album
Orile to Berlin
by RAH & The Ruffcats
featured on Bandcamp Radio Apr 16, 2024
go to album
